Pekár Imre
Pekár Imre gépészmérnök, feltaláló, malomtechnológus, közgazdasági író volt. Rozsnyón született 1838. december 8-án. 1923. július 12-én hunyt el Budapesten.
Benczúr Gyula: Pekár Imre portréja
A bécsi politechnikumban tanult, majd Karlsruhéban gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1859-től 1863-ig Angliában és Párizsban dolgozott. 1876-ban adta be a "lisztnemek megvizsgálására és összehasonlítására" vonatkozó szabadalmát.
Ennek lényege, hogy a különféle lisztek néhány grammját egymás mellé fatáblácskákra helyezik, így kiütközik a színkülönbségük. Még szembeötlőbb a különbség, ha a mintákat vízbe mártják.
E műveleteket pekározásnak nevezte el az utókor, s ez az eljárás mindmáig tájékoztatja a molnárt az őrlés rész- és végeredményéről, a liszt tisztaságáról, korpamentességéről.
A nevéből származó "pekározás", "pekározik", "pekárdeszka", "pekársimító" stb. fogalmak számos nyelvben megtalálhatók: az angolban Pekár test; a franciában: essai Pekár; a németben: pekarisieren, Pekár-Probe; az oroszban: pribor Pekara, proba Pekara. A szabadalmával szerzett hírnévnek köszönhette, hogy 1878-ban a párizsi világkiállítás zsűrijének tagjai közé választották. A világkiállítás búzáinak elemzése alapján állította össze Földünk búzája és lisztje a tudomány, a fogyasztó, a molnár és a termelő szempontjából című, 1881-ben kiadott művét, amelyben át-tekintést ad a búzafajtákról és lisztjeikről, a mezőgazdasági állapotokról és az őrlési módszerekről stb. Amerikai tanulmányútjának tapasztalatai alapján egyszerű gabonatárolók építését javasolta, és az ő tanácsai alapján épült meg hazánkban, 1890-ben az első amerikai rendszerű elevátor.
1882-től 1909-ig irányította a közraktári hálózat kiépítését, és nagy része volt a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság (MFTR) létrehozásában is. 1921-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti taggá választotta.
